Drávatamási

A Dráva itt a kertek alatt folyik, némelyik házat mindössze néhány lépés választja el a magaspartjától. Mind a falut, mind az ide vezető utat erdő övezi.

Nem véletlen, hogy a gyönyörű környezetben, az ősborókás közelében fekvő Drávatamásit mára felfedezték maguknak a környező városok lakói. Barcsiak, pécsiek, szigetváriak vettek, illetve építettek itt hétvégi házat. 1483-ban Korotnai János birtokában találjuk Drávatamásit. 1490-ben a meggyesaljai Mórocz család tulajdona. 1554-es adatok szerint mindössze 9 ház állt itt, 1566-ban már 12. A település az idők során megfordult a Batthyány, Daby és Géczy, Madarász és Bakó családok kezén. A XIX. században házasság révén a Thassy család örökölte meg. A községbeli régi kúriát a Bakó család építtette. 1772-ben a lakosság még a horvát nyelvet beszélte. Fényes Elek XIX század közepén készült leírása már mint magyar falut említi, amelyben 170 katolikus és 20 református lakott. Ekkor a helység a ritka művű malmáról nevezetes. A vízimalomnak ma már a helyét sem ismerik az idevalósiak. A kápolnát a helybeli katolikus közösség 1889-ben emeltette. A levéltárban 1788-as iraton található a község legrégibb pecsétje. Az első világháborúban 19, a másodikban 12 férfi veszett oda a fronton Drávatamásiból. A hősi halottak neveit emlékmű őrzi. 1941-ben 508, 1960-ban 472 a település lélekszáma. Ma 400-nál alig többen lakják. 1858-tól egyházi majd községi népiskola működtött a faluban. Nyolcosztályos iskoláját 1977-ben körzetesítették. Ezt követően máig a szomszédos Darányba járnak tanulni a tamási gyerekek. Valaha nyolc-tíz halászcsónakot ringatott itt a Dráva. Sokan éltek Tamásiban a halászatból, voltak, akiknek szinte nem is ismerte vezetéknevét a falu, csak halász Pistaként, Jancsiként emlegették. A második világháború után aknazár és szögesdrót zárta el a helybeliek elől a folyót. Attól kezdve csak a vadak és madarak járhattak le a partra. Termelőszövetkezet ugyan 1951-től létezett - Drávai mgtsz, Dózsa mgtsz -, azonban mindig akadozott a működése. A termésátlagok rendkívül alacsonyak voltak, s jobbára csak kevésbé munkaigényes növényeket - búza, rozs, árpa - termeltek. A szövetkezeti vezetők sűrűn váltották egymást. Maga a falu most az egyik leggondozottabb Dráva menti település. Takaros házainak legtöbbje a hagyományos paraszti stílusban épült. Tájháza, katolikus temploma és egy műemlékjellegű épülete van a Barcstól 16 kilométerre, délkeletre fekvő Drávatamásinak. Ez utóbbiban nyílik hamarosan fogadó és panzió. A tájházban egykor az urasági szakács és családja élt. A község művelődési termet és könyvtárat működtet. A háziorvos, állatorvos, védőnő a szomszédos Darányból jár ide. Egy áfész-vegyesbolt és egy kocsma van a faluban. A Dráva Kastély szociális otthonban a súlyos értelmi fogyatékosokat gondoznak. Az intézmény gazdája a megyei önkormányzat. Jelenleg ez az otthon jelenti a megélhetést a helybelieknek. A fő utcával párhuzamosan a kertek alatt egészen a Dráváig vezet az az árok, amit a köznép egyszerűen csak Piti ároknak nevez. Piti utcája is van a településnek. Az egyutcás településnek az egykori kúriaépületen túli részét csúfolják így a helybeliek, jóllehet ez is a főutcához tartozik. Az alig négyszáz lelkes falu egyike a kevés településnek, ahol sikerült megállítani az elöregedést. Egyre többen települnek be, és egyre több helybeli fiatal is a maradás mellett dönt. Itt alapít családot, itt kezd építkezésbe. Költöztek már ide Pécsről, Zalaegerszegről, Barcsról, még az Alföldről is. Az erdőben megbújó takaros faluban minden együtt van a pihenéshez. 2000-ben kikötő épült itt a drávai kishajók számára, fontos megállóhelye ez a falu a Barcs és Drávaszabolcs közötti víziútnak. Erdei iskolát nyitott itt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, ahol minden évben többszáz diák fordul meg. A Tamásiba látogató osztályoknak, iskolás csoportoknak a természetvédelmi szakemberek tartanak előadásokat, s a hallottakat mindjárt láthatják is a gyerekek, a Dráva parton és az ősborókásba induló kirándulások során.
Drávatamási – Kertek alatt a Dráva
A tamási kertek alatt a folyik a Dráva –nem véletlen, hogy egyre több városlakó keres házat vagy telket az erdők között megbújó kistelepülésen, amelyet megközelíteni sem nehéz a 6-os főútról. Itt működik a DDNP oktatóháza, ahová nyaranta több száz diák sereglik, hogy megismerkedjen a Drávával és a nemzeti park ártéri növény- és állatvilágával. Hétféle programmal várják a látogatókat; előadásokkal tartanak a nemzeti park természeti értékeiről és a Dráváról, madármegfigyeléssel, kézműves foglalkozásokkal és fafaragással. Az oktatási központ alkalmas nyári tábortozásra, s gyalogtúrákat is szerveznek a közeli ősborókásba. A drávatamási kikötő egyik fontos állomása a barcsi sétahajónak, étkezés kedvező áron rendelhető a szociális otthonban.