Könyvtártörténet

A BARCSI VÁROSI KÖNYVTÁR RÖVID TÖRTÉNETE

1953-1985

A Barcsi Városi Könyvtár jogelődje 1953. november 1-jén — ­a népkönyvtári hálózat létrehozásakor — a kaposvári Megyei Könyvtár letétjeként jött létre 4500 kötettel. Néhány év múlva az állományt megvásárolta, majd fokozatosan bővítette a nagyközség. 1985-ig egy magántulajdonú épület bérelt házrészében, szűkös körülmények között látta el feladatát az intézmény.

A mostoha körülmények ellenére komoly szakmai munkát folytattak a könyvtárosok. A gyűjtemény kialakítása a legkülönbözőbb olvasói igények teljesítését tette lehetővé. Munkájukat elismerésre méltó szolgálatkészséggel és udvariassággal végezték. A hivatásukat szerető könyvtáros elődök kiállításokat, könyvismertetéseket, író-olvasó találkozókat szerveztek a település üzemeiben és a művelődési házban.

A hatvanas évek elején a könyvtár vezetőjének szerkesztésében megjelent a ,,Könyvtáros Híradó”, majd később a ,,Dráva-vidéki Könyvtáros” című szakmai folyóirat, amely módszertani útmutatókat  és tájékoztatókat közölt a nagyközség és járás könyvtárairól.

Az ifjúsági könyvtár életében a költözések hosszú sora következett, ám az akkori diákok, gyermekolvasók közül sokan emlékezhetnek a gyermekkönyvtárosok magas szintű, példamutató munkájára.

A Nagyközségi és Járási Könyvtár — 1979-ig így hívták — helyzetének megváltoztatására, kulturált körülmények közötti elhelyezésére több terv született. 1965-ben a műemlék jellegű zsinagógát a járási tanács megvásárolhatta volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Újabb kezdeményezés 1971-ben történt, elkészültek egy új könyvtár felépítésének tervei. Az1253 m2alapterületű épület pompás formájával, jó térkihasználásával, könyvtári szempontból is kifogástalan belső térelrendezésével talán az ország egyik legszebb ,,kisvárosi” könyvtára lehetett volna. A beruházás sajnos meghiúsult, a könyvtár maradt a régi helyén. Az olvasók száma - a “nyomorúságos” körülmények ellenére is — évről-évre nőtt.

1985-1996

Több mint 30 év elteltével 1985-ben költözött a könyvtár egy panel lakóház — könyvtári célra átalakított — földszinti helyiségeibe. A zsúfoltság csökkent, kényelmes, kulturált körülmények közt fogadhatták olvasóikat, bővültek a szolgáltatásaik, s nem utolsó sorban a könyvtárosok is ideálisabb helyen dolgozhattak.  Közel 40 ezer kötet könyv közül válogathattak az olvasók a ,,nagykönyvtárban” és 15 ezer kötet közül a Széchenyi utcai fiókkönyvtárban. Nőtt a látogatottság, a helyben olvasás. Új szolgáltatásként létrehozták a zenei részleget és a videotékát. Másfélszáz féle folyóiratból lehetett megszerezni a legfrissebb információkat.

1996-tól napjainkig

1996 őszén a Városi Könyvtár az Ifjúság u. 18. sz. alatti épületbe (a korábbi bölcsőde helyére) költözött, így — első alkalommal az intézmény történetében — a könyvtári részlegek és a raktárak egy közös helyszínre kerültek.

A könyvtárban felnőtt- és gyermek részleg, helyismereti gyűjtemény, zenemű- és médiatár, folyóirat-olvasó, infotéka és német nyelvi részleg várja a látogatókat. A helytörténeti dokumentumok gyűjtésével a város múltja iránt érdeklődőket segítjük.

 Európai Unió Információs Pont Aliroda (2002) tagjaként elérhetővé tettük az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos információkat.

Büszkék vagyunk Barcs Város Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen kialakított (2003) német nyelvi részlegünkre.

2004 nyarától eMagyarország Pont működik a felnőtt kölcsönzői részlegben. Itt teljes nyitva tartás alatt lehet kihasználni az Internet és a korszerű számítástechnika adta lehetőségeket 9 multimédiás számítógépen.

Foglalkoztatási Információs Pont (2005) tagjaként könyvtárunk követi a munka világának változásait, segítünk az álláskeresésben, átképzésben, a szakmai tudás elmélyítésében, a pályamódosításban.

A Városi Könyvtár fennállása óta mindig is nagy súlyt fektetett arra, hogy rendezvényeivel színesítse, kiegészítse a kulturális kínálatot: könyvhöz, irodalomhoz, olvasáshoz kapcsolódó rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és kiállításokat szervez. Rendszeresek a nyári olvasótáborok. A könyvtár saját rendezvényein kívül helyet ad más intézmények, civil szervezetek programjainak (pl. felnőttképzés, nyelvtanfolyam) lebonyolítására.

A gyermekkönyvtár — együttműködve a nevelési-oktatási intézményekkel — többféle funkciót lát el. A gyerekekkel való egyéni foglalkozás mellett gyakran vannak csoportos foglalkozások, könyvtári órák, író-olvasó találkozók, irodalmi-zenés gyermekműsorok, közös játékok. Szombat délelőttönként rendszeresek a gyermekprogramok, játszóházak.

Könyvtárunkban 2008 májusától elérhetőek a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szolgáltatásai.

2013-ban az intézményünk neve megváltozott Barcsi Városi Könyvtár névre.

Könyvtárunk általános gyűjtőkörű, nyilvános, közkönyvtár. Dokumentum-állománya 2016-ban 75716 egység (könyv, időszaki kiadvány, hangzóállomány, videokazetta, CD, CD-ROM, DVD). A beiratkozott olvasók száma 1335 fő, 17044 látogatót fogadtunk, naponta átlagosan 70 olvasó fordul meg az intézményben.  A lakosság könyvtári ellátását jelenleg 5 főfoglalkozású könyvtáros végzi.

2017. június 8-tól az eMagyarország Pont Digitális Jólét Program Ponttá alakult át.

Mozgókönyvtári – Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer

Az elmúlt hét esztendő legnagyobb hatású — nem csak Barcsot, hanem vonzáskörzetét is érintő — szakmai változása a mozgókönyvtári szolgáltató rendszer bevezetése és működtetése volt. Ez jelentős szolgáltatásbővülést, ezzel együtt forrásbővülést is jelentett. A Városi Könyvtár 2007. március 1-től 2012. december 31-ig — a kistérség 24 településének „mozgókönyvtári” ellátó központjaként — a községi könyvtárak részére magas szintű szolgáltatásokat nyújtott:

- az állománygyarapítás központi lebonyolítása;

- a községi könyvtárak saját, régi  könyvállományának visszamenőleges feldolgozása, adatainak bevitele  a kistérségi elektronikus katalógusba;

- számítástechnikai- és szórakoztató elektronikai berendezések, egyéb tárgyi eszközök, bútorzat beszerzése a kistelepülések könyvtárai számára;

- az olvasáskultúra fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítését célzó helyi programok, rendezvények lebonyolítása;

-  ingyenes lakossági internet tanfolyamok szervezése;

- új községi honlapok kialakítása.

2013-ban a mozgókönyvtári szolgáltatás helyébe a ,,Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer” működtetése lépett, melyet Somogyban a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár irányít. A velük kötött együttműködési megállapodás alapján végezzük — a barcsi járás 25 és a nagyatádi járás 7 településén — a szakmai feladatok teljesítését. 

A KÖNYVTÁR ÉPÜLETÉNEK FELÚJÍTÁSA

A Városi Könyvtár életében jelentős változást hozott, hogy Barcs Város Önkormányzata 2010-ben támogatást nyert el  a ,,Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók” című pályázaton (DDOP-4.1.1/A-2f_2010-0003). A projekt alapvető célja a Dél-dunántúli Régió kis- és közepes méretű városainak fejlesztése, a városok térszervező erejének, társadalmi, szabadidős, kulturális funkcióinak megerősítése volt.

A ,,Barcs nyugati városrész rehabilitációja” című barcsi projekt keretében — városi funkciót erősítő tevékenységként — a Dráva Völgye Középiskola, az Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola, a Hársfa utcai tagóvoda, illetve a Városi Könyvtár által közrezárt intézményi terület rehabilitációja, egységes arculatának kialakítása, közösségi térré fejlesztése valósult meg.

Az egységes intézményi tér kialakítása mellett a projekt tartalmazta a városi könyvtár épületének bővítését is. A funkcionális átalakításnak köszönhetően az egyterűvé vált könyvtári egység jól áttekinthető, rendszerezhető, ugyanakkor belsőépítészeti berendezése révén jól elkülönülnek az egyes szolgáltatási funkciók: gyermekkönyvtár, a felnőtt könyvtári szolgáltatások, az olvasószigetek vagy éppen az internetezési és információ-szerzési lehetőségek. Emellett helyismereti gyűjtemény, zenemű- és médiatár, folyóirat-olvasó, infotéka és német nyelvi részleg várja a látogatókat.

SIKERES PÁLYÁZATAINK

A Barcsi Városi Könyvtár 12 év alatt (2002-2014) 26 db sikeresen elnyert pályázati forrásból 62.781.445 forintot fordíthatott könyvtári szolgáltatások fejlesztésére, eszközbeszerzésre, bútorvásárlásra, állománygyarapításra, rendezvények megtartására, tanfolyamokra.

A könyvtár az információs/tudástársadalom alapintézménye

A könyvtáros szakma újabb paradigmaváltáshoz érkezett napjainkban, egyrészt a felgyorsult informatikai világ, másrészt a könyvtárhasználat folyamatos változása miatt.

A minőségi szolgáltatás követelmény, a könyvtárhasználati szokások változásának pedig elébe kell menni és kezdeményezőként fellépni. A könyvtáros szakma is paradigmát vált és áttér a hagyományos könyv alapú könyvtárból az elektronikus könyvtár státusára. A digitális műveltség megszerzésének biztosítása könyvtári alapfeladat.

A kulturális területen dolgozók (köztük mi, könyvtárosok) azzal teremtünk értéket, hogy őrizzük, gyűjteménnyé szervezzük (kereshetővé tesszük), szolgáltatjuk, elérhetővé tesszük a kulturális értéket, ezáltal igényt teremtünk a kultúrára.

A könyvtár az információs/tudástársadalom alapintézménye, az oktatás, a képzés, a kutatás és az innováció nélkülözhetetlen háttérintézménye, a kultúra, a közművelődés, a közösségi találkozások, az élethosszig tartó tanulás színtere, a kulturális sokszínűség támogatója.