Barcstól északnyugatra, a Rinya patak mellett, Bakháza és Rinyaújlak közt fekvő település.

A községről szóló első írásos említés 1352-ből való, akkoriban Wynep alakban jelenik meg. Zsigmond király idejében az osztopáni Perneszi család birtokaként szerepel 1417-től - 1660 körüli időszakig. 1713-ban a gróf Rindsmaul család nyerte adományként, 1773-ban pedig Végh Péter kanczelláriai előadó birtoka, majd 1835-ben Végh István örököseié. A 19. század közepén gróf Somssich Adolf volt a helység legnagyobb birtokosa, és gróf Somssich Viktoré volt a 20. század elején is. Első református iskolájáról az 1770-es évekből származó források úgy tesznek említést, mint az már régóta létezett. A 19. század közepétől gróf Somssich Adolf volt a helység nagybirtokosa.

1854-ben felépült a református temploma, körülbelül 250 református lakosa volt ekkoriban a községnek. A századelő első évtizedében 529 fő lakta a községet, akkoriban polgári olvasókör, és gazdakör is működött, valamint Hangya szövetkezet is megalakult. A szövetkezetesítés során Kossuth nevét vette fel a termelőszövetkezet, majd a későbbiekben egybeolvadt Babócsa, Bolhó, Somogyaracs községekkel Új Világ, majd később Határőr Mezőgazdasági Termelőszövetkezetként.

A szocialista rendszerben Babócsa társközsége volt. A település egyetlen utcáját neves szülöttéről, Gábor Andorról nevezték el. Jelenleg már oktatási intézménnyel nem rendelkezik, hisz a lakosság lélekszámával arányban az iskoláskorúak lélekszáma is minimálisra csökkent. A helyi önkormányzat közös fenntartással működteti - társulás keretében - a babócsai általános iskolát, az óvodát, valamint a körjegyzőséget is. Az itt lakók lélekszáma 74 fő, az óvodás- és iskoláskorúak száma pedig 17 fő.

Elöregedő, aprócska falu, községen belül munkalehetőség nincs, a fiatal és munkaképes korú lakosság a környező településeken dolgozik (6 fő). A gyerekek nyaranta a község határában lévő Rinya patakban fürödnek, a felnőttek pedig itt halásznak. Az aprócska települést mostanában felfedezték maguknak a németek, mivel vonzó számukra a csend, a jó levegő, gáz-víz-villany-telefon megléte, s ezért az üresen álló lakóházakat sorra vásárolják meg.

A második világháború során romossá vált templom épületét nemrégiben építtette újjá az önkormányzat a község lakosságának összefogásával, s itt tartják a református istentiszteletet, valamint a katolikus miséket is. Amennyiben az elköltözés folytatódik, az idősek pedig kihalnak, úgy idővel a község külföldiek által nyaranta lakott üdülőfaluvá válik.