Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as számú főútvonal szeli ketté. A legközelebbi város a 8 km-re fekvő Nagyatád.

A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.

1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak kötötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.

Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, - 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.

A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.

Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.